Kivitelezés és tapasztalat:
1. Mindhárom fehér porhoz kevés vizet adunk
2. Mindegyikből színtelen, szagtalan oldat lesz (ha teljesen föloldódnak)
3. tapasztalatok:
Egy kémcső felmelegszik → NaOH
Egy gyakorlatilag változatlan hőmérsékletű → NaCl
Egy pedig lehűl → KNO3
Magyarázat:
Mindhárom vegyület ionrácsos, vízben oldódó anyag:
NaOH(sz) → Na+(aq) + OH– (aq) Qold(NaOH) = –42 kJ/mol
NaCl(sz) → Na+(aq) + Cl–(aq) Qold(NaCl) = +4 kJ/mol
KNO3(sz) → K+(aq) + NO3–(aq) Qold(KNO3) = +35 kJ/mol
A rácsenergia endoterm, a hidratáció exoterm folyamat.
Az összérték, az oldáshő e két tényezőtől függ: Qold = Erács + ΣEhidr
→ A NaOH rácsenergiájának nagysága kisebb ionjai hidratációs energiái összegének abszolút
értékénél, azaz az oldáshő negatív / exoterm
→ A NaCl rácsenergiája összemérhető a hidratációs energiák összegének abszolút értékével (kicsit
nagyobb), azaz az oldáshő gyakorlatilag autoterm (elvileg kissé pozitív / endoterm)
→ A KNO3 rácsenergiájának nagysága nagyobb ionjai hidratációs energiái összegének abszolút
értékénél, tehát az oldáshő pozitív / endoterm
Források:
CZIRÓK EDE: Kísérletek a kémia érettségin. [Bp.], Dft-Hungária Könyvkiadó, 2006.
VILLÁNYI ATTILA: Kémia összefoglaló középiskolásoknak. Bp., Műszaki Kiadó, 2010.7
http://www.moriczlabor.hu/files/tananyag/kemia/kemia_emelt_erettsegi/kemia_ts_erettsegi_emelt.pdf
http://kemia.apaczai.elte.hu/erettsegi/emeltgyakorlat
http://kemia.fazekas.hu/Anyagok/erettsegi/kiserletek_emelt_erettsegi.pdf