Kivitelezés és tapasztalat:
1. Mindkét kémcsőben kétfázisú rendszer keletkezik, a víz helyezkedik el alul, a hasonlóképp színtelen
benzin és az éter a felülúszó fázis
← ρ(víz) = 1,00 g/cm3
, ρ(benzin) < 1,00 g/cm3
, ρ(éter) = 0,71 g/cm3
(adatok a függvénytáblából)
2. A jód mindkét esetben a felső, szerves fázisban oldódik: a benzines oldat lila, az éteres barna lesz
3. A két kémcső tartalmát összeöntve a kisebb sűrűségű fázis (benzin + éter) barna lesz.
Magyarázat:
A dipólusos víz és az apoláros benzin, ill. éter nem elegyednek egymással, a kisebb sűrűségű szerves
folyadékok helyezkednek el felül.
A dipólusos víz az apoláros jódot sem oldja, a benzin és az éter azonban igen, hiszen hasonló polaritásúak.
Mivel a benzin szénhidrogének keveréke, nem tartalmaz kötött „O”-t, a jód saját (lila) színével oldódik
benne. Az éter azonban tartalmaz kötött „O”-atomot. Ezek a nagy EN-ú oxigénatomok polarizálják a
jódmolekulák elektronfelhőjét, a fény könnyebben gerjeszti őket, színük barnára mélyül.
A benzin és az éter egymással jól elegyednek (minthogy azonos polaritásúak), az elegy sűrűsége kisebb a
vízénél.
Források:
CZIRÓK EDE: Kísérletek a kémia érettségin. [Bp.], Dft-Hungária Könyvkiadó, 2006.
VILLÁNYI ATTILA: Kémia összefoglaló középiskolásoknak. Bp., Műszaki Kiadó, 2010.7
http://www.moriczlabor.hu/files/tananyag/kemia/kemia_emelt_erettsegi/kemia_ts_erettsegi_emelt.pdf
http://kemia.apaczai.elte.hu/erettsegi/emeltgyakorlat
http://kemia.fazekas.hu/Anyagok/erettsegi/kiserletek_emelt_erettsegi.pdf