Eljárás, tapasztalatok:
Mindenekelőtt óvatosan, legyezgetve megszagoljuk a kémcsövek tartalmát
→ az aceton (körömlakklemosó) és a benzin jellegzetes szaga fölismerhető
A vegyszereskanállal egy-egy golyóbis jódot dobunk a kémcsövekbe
a) Az egyik kémcsőben (vöröses)barna oldat keletkezik → ez az aceton
b) A második kémcsőben lila oldat keletkezik → ez a benzin
c) A harmadik kémcső tartalmában a jód gyakorlatilag nem oldódik → ez a víz
Magyarázat:
a) Az aceton kötött oxigént tartalmazó univerzális oldószer (így oldja az apoláros I2-ot), a molekulák nagy
EN-ú és részlegesen negatív töltésű „O”-atomjai polarizálják a jódmolekulák elektronfelhőjét,
amelyeket így a fény könnyebben gerjeszt, színük barnára mélyül.
b) A benzin szénhidrogének keveréke, apoláros, ezért oldja a jódot. Mivel nem tartalmaz kötött „O”-t, a jód
saját (lila) színével oldódik benne.
c) A víz dipólusos oldószer, ezért hidegen egyáltalán nem oldja az apoláros jódot. (A forró víz kismértékben
oldja, valamelyest megsárgul, hiszen a víz tartalmaz kötött oxigént, az oldat azonban nagyon híg,
ezért barna helyett sárga színt látunk. Reakció is lejátszódik: I2 + H2O ⇌ HI + HOI.)
Források:
CZIRÓK EDE: Kísérletek a kémia érettségin. [Bp.], Dft-Hungária Könyvkiadó, 2006.
VILLÁNYI ATTILA: Kémia összefoglaló középiskolásoknak. Bp., Műszaki Kiadó, 2010.7
http://www.moriczlabor.hu/files/tananyag/kemia/kemia_emelt_erettsegi/kemia_ts_erettsegi_emelt.pdf
http://kemia.apaczai.elte.hu/erettsegi/emeltgyakorlat
http://kemia.fazekas.hu/Anyagok/erettsegi/kiserletek_emelt_erettsegi.pdf