Kivitelezés és tapasztalatok:
Mindhárom kémcső tartalmához sósavat csöpögtetünk.
→ az a) kémcsőben nem történik szemmel látható változás, színtelen, homogén oldat jön létre
→ NaOH(aq)
→ a b) kémcsőben gázfejlődést tapasztalunk, színtelen, szagtalan gáz képződik → Na2CO3(aq)
→ a c) jelű kémcsőben pedig fehér csapadék válik le → AgNO3(aq)
(A salétromsav hatására csak a Na2CO3 pezsegne, az NH3 hatására csak az AgNO3-oldat mutatna változást.)
Magyarázat:
a) NaOH + HCl = NaCl + H2O közömbösítés
két színtelen oldat reakciójából egy harmadik színtelen oldat keletkezik;
egy jó hőmérővel talán csekély fölmelegedés tapasztalható lenne (minden közömbösítés exoterm)
b) Na2CO3 + 2HCl = 2NaCl + CO2↑ + H2O bruttó egyenlet
CO32– + 2H+ = H2O + CO2↑ ionegyenlet
az erősebb sav a gyengébb és illékonyabb savat kiszorítja sójából
c) AgNO3 + HCl = AgCl + HNO3 bruttó egy.
Ag+ + Cl– = AgCl ionegy.
└ fehér csapadék – nem oldódik vízben, mivel nem tisztán ionrácsos, hanem az ionrács /
atomrács közötti átmenet (kötései is az ionos és kovalens kötés között állnak)
Források:
CZIRÓK EDE: Kísérletek a kémia érettségin. [Bp.], Dft-Hungária Könyvkiadó, 2006.
VILLÁNYI ATTILA: Kémia összefoglaló középiskolásoknak. Bp., Műszaki Kiadó, 2010.7
http://www.moriczlabor.hu/files/tananyag/kemia/kemia_emelt_erettsegi/kemia_ts_erettsegi_emelt.pdf
http://kemia.apaczai.elte.hu/erettsegi/emeltgyakorlat
http://kemia.fazekas.hu/Anyagok/erettsegi/kiserletek_emelt_erettsegi.pdf